Jánosi Dalma: Kételyek és remények a kék bolygó jövőjéről

Isten a Teremtés történetében úgy adja át a teremtett világot az első emberpárnak, mint egy ajándékot. „Őrizzétek és műveljétek meg” – ezt a hivatást bízta mindannyiunkra. Az emberiség jóllétének és fennmaradásának hivatása ez. Hová vezetett hivatásunk elvesztése? Mit hagyunk gyermekeinknek és unokáinknak? Van-e még remény a radikális változásra? Prem Xalxo jezsuitával, a Pápai Gergely Egyetem morálteológia professzorával beszélgettünk.

Milyen érzelmekkel és gondolatokkal követik a Pápai Gergely Egyetem jezsuita professzorai az éghajlatváltozás jelenségeit?

Kételyek és remények vegyesen kavarognak lelkünkben. A Pápai Gergely Egyetem falai között reflexióink a kék bolygó jövőjéről már a Laudato Si’ kezdetű enciklika megjelenése előtt elkezdődtek. Az Igazság és Béke Pápai Tanács tagjaival együtt, Peter Turkson bíborossal és több római egyetem szakértőjével már több mint egy éve rendszeresen találkozunk. Minden hónapban az éghajlatváltozás problémájának különböző aspektusait dolgozzuk fel apró, elmélyült lépésekben. Gyakran szembesültünk munkánk során azzal a szomorú ténnyel, hogy még ma is nagyon sokan felszínesen legyintenek, és nem akarják meghallani földünk jajkiáltását. Nem hajlandóak belátni, hogy az éghajlatváltozásnak nagyon súlyos következményei lehetnek, hogy maga az emberi faj jólléte és fennmaradása áll veszélyben. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a környezetvédők hamis vészjóslása, vagy fatalista színjáték az egész. Itt az egyetemi közösségünkben, a jezsuita atyák között is gyakran tapasztalom, hogy azt gondolják: ez a probléma nem vonatkozik rájuk, nem érinti az életüket, életmódjukat.

Hogyan változtatta meg az emberek véleményét Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű enciklikája?

Ferenc pápa szavai és az enciklikájában megfogalmazott sürgető felhívása mindenképpen reménnyel tölti el a szívünket. Ugyanakkor sajnos még mindig sokak számára a kétely forrása is. Sokan még mindig a Shakespeare-i dráma szindrómájával méregetik a helyzetet: „Lenni vagy nem lenni, tenni vagy nem tenni”. Ez a kételkedés, a hezitálás állapota a mai immár kritikussá vált helyzetben nagyon veszélyes. Számos területet vizsgáltunk meg, a tudományok, a technológia és a teológia vagy az etika világát, és mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a kételyek uralták a gondolatokat, de a Laudato Si’ enciklika reményt hozott. Az emberekben számtalan kérdés vetődik fel. Mit is tehetnénk? Készen állunk-e arra, hogy szakítsunk életünk fényűző szokásaival? Készen állunk-e az áldozatvállalásokra, a kényelemről való lemondásokra, erőfeszítésekre? Képes vagyok-e radikálisan változtatni napi életvitelemen? Félelmek és kételyek kavarognak az emberek szívében. Azt hiszem, hogy az emberiség számára óriási kihívást jelentenek Ferenc pápa szavai. Rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e ezt a kihívást, vagy továbbhaladunk jól megszokott kényelmes és pusztító, mindent felélő fogyasztó életmódunkban. Ez a fajta hezitálás, kétely érhető nyomon minden ember szívében, nem csupán a környezetvédők gondolkodásában.

A Pápai Gergely Egyetem Teológia Kara immár évek óta kurzust indít, ahol a környezeti válság problémáját a morálteológia szemszögéből vizsgálja. Milyen kapcsolat fűzi össze a két területet?

A morálteológia az emberek viselkedésével és gondolkodásával foglalkozik. Az éghajlati változások katasztrófikus állapota is valamilyen módon viselkedésbeli hibák következményeként alakult ki. A Laudato Si’ kezdetű enciklika is azt hangsúlyozza, hogy minden a viselkedésünktől függ. Az Istennel való kapcsolatunk tükre az egymás közti viselkedésünk, s ugyanúgy a környezetünkhöz való viszonyunk is. Itt kapcsolódik be a morálteológia területébe az ekológia témája. Ferenc pápa, amikor a teremtett világgal való kapcsolatunkról beszél, akkor leszögezi, hogy ez a viszony nem lehet kiegyensúlyozott és harmonikus, ha nincs a szívünkben Istenfélelem. Amikor kapcsolatokról és egymáshoz való viszonyokról beszélünk, akkor elkerülhetetlenül szóba esik az etika és a morál kérdésköre is. A morál szempontjából azt vizsgáljuk, hogy mit kell tennünk, és mik azok a helytelen viselkedések, amelyek a kék bolygó tönkretételéhez vezettek.

Hogyan kapcsolódik a bűn fogalma „közös otthonunk” mértéktelen pusztításához?

Isten a Teremtés történetében úgy adja át a teremtett világot az első emberpárnak, mint egy ajándékot. „Őrizzétek és műveljétek meg” – ezt a hivatást bízta rájuk. Az emberiség jóllétének és fennmaradásának hivatása ez. Ha az isteni terv, az Isten akarata ellen vétkezünk, ha azt semmibe vesszük vagy megfeledkezünk róla, akkor lép be életünkbe a bűn súlyos terhe és következménye, a pusztítás. Ha nem óvjuk „közös otthonunkat”, akkor embertársainkat sem tiszteljük. Az Isten akarata elleni vétek környezetünk mértéktelen kiaknázása, kihasználása. Isten mindannyiunk iránti szeretetből teremtette ezt a csodálatos világot, és azzal bízta meg az emberiséget, hogy mindannyiunk jóllétét szolgálja. A történelem során azonban csak kevesek jóllétét biztosította sokak kisemmizésével, nélkülözésre, kiszolgáltatott szegénységre és katasztrófákra ítélve őket. Ez ellen emelte fel szavát Ferenc pápa. Visszavezetve az emberiséget az isteni akarat forrásához, mindannyiunk kiegyensúlyozott jóllétéhez. Amikor a javakat saját tulajdonunknak tekintjük és annak megfelelően bánunk vele, akkor már a másik elleni bűn csapdájába esünk. Csak a magam kényelmét keresem, csak magam szeretem. Ilyenkor az isteni terv, az isteni akarat ellen cselekszünk, és megszakítjuk a vele való, életet adó kapcsolatot. A teremtett világ teljes elpusztításához vezet, ha nem fékezzük meg egocentrikus, bűnös hajlamainkat. Minden, a teremtett világ ellen elkövetett vétek vagy mulasztás a bűn kategóriájába sorolható.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.