Előző cikk Következő cikk

Tornya Erika RSCJ: Egy sóhajról dönteni?

Van-e különbség választás és döntés között?

Mostanában több fiatal fordult hozzám – mint lelki kísérőhöz – azt firtatva, hogy mi a különbség a választás és a döntés között. A kérdésfeltevés, a megközelítés számomra meghökkentő, mivel a gyakorlatban nem válik el élesen a két dolog, de mélyebben utánagondolva érdekes megfontolások tehetők.
 
A kontextus

Közhelyszámba megy a megállapítás, miszerint korunk az elköteleződés válságát éli. Ez nem csupán a párkapcsolatokra jellemző, hanem az élet minden területét érinti. A posztmodern társadalom lényege, hogy megkérdőjelezi a szubjektum önazonosságát, illetve az egységes, abszolút érvényű világmagyarázó elveket. A világ többértelmű, heterogén, önellentmondásos. Ez megadhatja a szabadság illúzióját, ami gyakorlatilag a kötelékek hiányát jelenti. Az ember könnyen önmegvalósítás illúziójába eshet, de hamar egyedül találja magát, irány, cél, felelősség nélkül. Kialakulhat egy döntésképtelen, gyönge identitás, ami sodródáshoz vezet. Ekkor jöhet a jövőtől való szorongás, amikor a végérvényes elkötelezettségek fenyegető csapdaként jelennek meg. A döntéshelyzet megoldhatatlan problémaként fenyeget, s sokan a halogatás taktikáját választják döntés helyett. Hiszen egy döntés meghozatala során kapcsolatba kell kerülnünk önmagunkkal, ami komoly kihívást jelenthet. A választás-döntés különbségét firtató kérdés jelezhet egyfajta érdeklődést, vágyat a döntés iránt, de talán egy halogató – racionális – analizáló megközelítést is: amíg nem értek mindent kristálytisztán, addig nem tudok belefogni a döntésbe. Azt alapvetően mindenki el tudja fogadni mint definíciót, hogy a döntés a cselekvés alternatívái közötti választás. De létezik-e egyáltalán szabad akarat? Kompetens vagyok-e döntést hozni a saját életemről, vagy determinált kényszerpályán mozgok? A kereszténység hite szerint létezik szabad akarat. A személynek megvan a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon válasszon két vagy több lehetőség között. A posztmodern kor válsága abban is megnyilvánul, hogy több olyan szellemi áramlat van (pl. fatalisták, deterministák), akik tagadják a szabad akaratot, a választás szabadságát, így gyengítik az egyén kompetenciáit.

Az abszolút döntés

A választás-döntés különbségét a filozófiában lehet tetten érni, ami természetesen hatással van a pszichológiai és a teológiai megközelítésekre is. Kierkegaard (1813–1855) szerint a döntés az emberi lélek szabad cselekedete, ami megváltoztatja az akaratot. Az ember szabad választása. Egyetlen kritikus helyzet van, amikor az ember valóban konfrontálódik és választ kell adni: amikor az evangéliumi üzenet paradoxonával találkozunk. Erre kétféleképpen lehet választ adni: hitből vagy nem hitből. Ez az abszolút paradoxon. Ekkor kell meghozni az abszolút döntést, amire a paradox hatalom kényszeríti. Az abszolút döntésre jellemző, hogy Isten örök lehetősége. Ezt nem lehet együtt említeni a lehetőségeink sorával, időn kívüli. Egy pillanatot kíván, amivel az Örök belép az Időbe, és ezáltal a döntésben el lesz fogadva a pillanat. Ennek a döntésnek ontológiai (a lét végső kérdéseivel foglalkozó) súlya van. Ezek szerint azok a döntések az „abszolút” döntések, ahol Isten ellen vagy mellett döntünk. Sokakkal előfordul, nem ismeretlen az a helyzet, amikor életük peremhelyzeteiben (gyermek születésekor, súlyos betegségben, haldoklásban, veszteségek esetén) találkoznak Istennel. Ez megváltoztatja-e a hozzá való viszonyt? Megtérünk-e? A dán filozófus, Knud Løgstrup (1905–1981) már különbséget tesz választás és döntés között. Döntés akkor történik, amikor egy másik ember vagy egy helyzet meghívást, kihívást ad. Itt reagálni kell, ez egy kényszerhelyzet. Ha például elvesztem az állásomat, de el kell tartani a családot, akkor arra kényszerülök, hogy rövid idő alatt munkát keressek és találjak. Választás során az ember „uralja” a helyzetet, ahol több alternatíva között tud választani. Itt a választásnak vagy-vagy karaktere van, több választási lehetőséggel. A választás várhat, a döntést meg kell hozni. A mai kor döntésre készülő embere számára talán elbizonytalanítható lehet az is, hogy rengeteg különféle döntéselmélettel lehet találkozni. Algoritmusok, matematikai, üzleti modellek segítik a leghatékonyabb döntéseket. Ezekben a módszerekben egy közös elem van: nem számolnak Isten létezésével és működésével.

 

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.