Nagypál Szabolcs:
FÉLELEM AZ UNALOMTÓL ÉS AZ EGYEDÜLLÉTTŐL; ÉS A SZÓRAKOZÁS VÁGYA

Az életbölcsesség nagy alakjai közül három: Pascal, Schopenhauer és Kierkegaard is foglalkozott azzal, hogy noha az emberekben általános a félelem az egyedülléttől és a véle összekapcsolt unalomtól, a szórakozás és a társasági élet pedig vonzó lehetőségnek tűnik számukra a megszabadulásra, mégsem e tévút a helyes megoldás, minthogy a bölcs és a boldog élet számára az unalom és az egyedüllét másféleképpen, előremutatóan is fölhasználható.

I. BLAISE PASCAL ES AZ EGYEDULLET MAGASZTALASA

A neves francia természettudós és gondolkodó, Blaise Pascal (1623–1662) a keresztény hit védelme érdekében egészen korai haláláig gyűjtögette és följegyezte a gondolatait a vallásról és más, ezzel kapcsolatos kérdésekről. A soha be nem fejezett művet a kortársai talán még félbehagyott töredékeknek érezték, az azóta eltelt évszázadok azonban inkább az újkorhoz illő korszerűséget és a naprakészséget dicsérik a sajátos, velős mondásokból és a bölcs meglátásokból összeálló szerkezetben. Pascal alapjáraton úgy látja a világot, hogy az nyomorúságos, ugyanakkor hívságos és hiábavaló is; az embert pedig úgy tekinti, hogy az nyomorult, és ezzel együtt hiú és hiánylény is. Az ember előtt tehát alapvetően két út áll: vagy a szórakozást választja az életben, vagy pedig az unalmat. Nem tűnik különösebben nehéznek a választás, hiszen az egyik út szemmel láthatóan izgalmas, mulatságos, színes és magával ragadó; a másik irány viszont szürke és gyötrelmes, nem túlzottan kecsegtető. A széles út ennek megfelelően rendkívül népszerű: csalóka vigasztalást nyújt a nyomorunkban azáltal, hogy a fátylával egy időre eltereli a figyelmünket róla. Egyébként már Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) is ugyanebben látta a szórakozásnak a szerepét az 1588-ban megjelent esszéiben. Pascal szerint a szórakozás külső és külsődleges tényezőkhöz kapcsolja az embert, és azoknak a meglététől és a hatásától teszi az egyéniségét függővé. Magának a szórakozásnak az ismétlődése is válhatik unalmassá: ezért mintegy kódolva van benne, hogy egyre újabb és újabb fajtáit kell keresnünk és kutatnunk; és sok esetben – akárcsak a kábítószerek esetén – fokoznunk kell a mennyiségüket, olykor még a testi vagy a lelki halálos adag fölé is. „A szórakozás elmulattat, és észrevétlenül vezet a halálba.” Egyáltalán nem szükséges az, hogy maga a szórakozás miatt haljon meg az ember; éppen elég az, hogy – mivel elkerülhetetlenül úgyis meghalunk mindannyian – addig se kezdjen el az ember önmagába nézni. A másik út ugyanis pontosan ezt jelenti: fölismerjük, hogy a nyomorúságunktól megszabadulni akarván a hiú káprázatnak a fátyla ejtett csapdába bennünket, amely igyekszik meggátolni és megakadályozni, hogy önmagunkba tekintsünk, hogy magunkkal foglalkozzunk, és hogy a bensőnkre figyeljünk. Lassanként pedig majd elkerülhetetlenül a szórakozás lesz a legnagyobb nyomorúságunk. Az elvonási tünetek a másik úton, a keskeny ösvényen igen tetemesek: fokozatosan elhatalmasodik rajtunk a szinte elviselhetetlen szomorúság, eltölt bennünket és elemészt a félelmetes és a borzalmas unalom. A folyamatnak a mélypontján az ember végezetül átérzi a semmi mivoltát, és a legüdvösebb esetben még tudatosan föl is ismeri azt. Innentől azonban már e másik, nehezebb útnak áll a zászló: amennyiben kiszabadultunk életünk elszórakozásának a csábításából, majd pedig megéltük a szomorúságot, az unalmat és az ürességet, akkor mindez minden remény szerint arra fog bennünket ösztönözni, hogy az igazi boldogságot keressük, amely benső törvényű, és biztosabb, tartalmasabb módjaira biztat az élet beteljesítésének. A boldogság ráadásul nem is pusztán a végállapot, hanem maga e második út, a sajátos hiányaival, az éhezéseivel és a szomjúhozásaival, amelyek azonban már nem tétovák és céltalanok, hanem irányba álltak az igazság felé, pontosan a jézusi nyolcadik boldogságnak az útmutatása szerint.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.