Forrai Tamás Gergely SJ: Hospes

Napjaink népvándorlása és a menekültkrízis mind ez idáig nem tapasztalt kihívásokat támaszt Európa-szerte és Magyarországon. A magyar jezsuiták menekülteket segítő programot kezdtek el előkészíteni júliusban. Ennek alapján indítanak programokat és kezdeményeznek együttműködést a krízishelyzet enyhítésére.

mMára a Közel-Keleten tarthatatlan szociális-társadalmi helyzet alakult ki, amelyért a gyarmatosító múlt, a bipoláris rendszer torzító hatása a függetlenedés után, az iszlámon belüli vallásháború és a törzsi-etnikai széthúzás, illetve a népesedés és a klímaváltozás nyomása egyaránt felelős. Arra a kérdésre azonban, hogy miért most, miért egyszerre és miért ilyen hatalmas mértékben indult el a migrációs népvándorlás, nehezen kapunk választ.

Nem kétséges – ahogy az erős reakciók is bizonyítják –, hogy a társadalom átérzi a kérdés történelmi súlyosságát, és keresi a megoldást. Az ügy tragikus terhe miatt fokozott felelősséget érzünk arra, hogy figyelmünket erre a kérdésre összpontosítsuk. Hosszú távú megoldásához látnunk kell, hogy a gazdag, de gyenge Európa sajnos rendkívül mélyen ható identitásválságot él át. Ma jeleit látjuk annak, hogy már folyamatban van egy ébre dés Európában, melynek során az emberek kénytelenek mélyebben átgondolni, hogy tulajdonképpen mik is a zsidó-keresztény alapon álló, közös európai és demokratikus értékek, amelyeket vallunk és védünk. Ilyen értékek nélkül nincs esélyünk e globális probléma megoldására. Ezen értékek hiánya okozza a társadalmunkat meghatározó, felszínre tört félelmeket is. Félünk attól, hogy visszafordíthatatlan demográfiai folyamatok indulnak be, és egyes európai országokban már e században többségbe kerülhet az iszlám lakosság. Félünk attól, hogy e népvándorlás nemhogy nem fog gazdasági hasznot hozni a munkaerőpiacon, hanem inkább hatalmas, újabb szociális terheket rak elöregedő földrészünkre. Félünk attól, hogy kezelhetetlen konfliktusokat okozhat a kulturális különbség egy – már létszámánál fogva is – nem integrálható új lakossággal összevetve. Félünk attól, hogy a különbözőségnek nem a gazdagító hatását fogjuk érezni, hanem kultúránkat szétfeszítő erejét. Ezek és sok más alapvető félelem meghallása, komolyan vétele, a rájuk adható valódi válaszok keresése a jó döntéseknek és a társadalmi bizalom helyreállításának alapvető feltétele.

Éppen ezért fontosak alapvető értékeink és elveink, amelyeket, úgy érezzük, hogy a jelen helyzetben világosan kell vallani és tanítani, és amelyekre szolgálatunkat alapozzuk: 1. Tiszteljük és védjük keresztény hitünk szeretetparancsa és egyházunk társadalmi tanítása alapján a menekültek emberi jogait.

2. Tiszteljük és védjük Szent István-i hagyományunkat az idegeneket és menekülteket befogadó társadalom értékelésében.

3. Tiszteljük és védjük a nemzeti identitást és a jogot a nemzeti nyelv és kultúra, valamint falvaink és városaink védelmére, hiszen ezek alapján van lehetőségünk a valódi befogadásra és integrálásra.

4. Tiszteljük és védjük az értékalapú Európához tartozásunk és ebből adódóan a nemzeteink közti szubszidiaritás és szolidaritás hagyományát.

5. Tudatában vagyunk annak, hogy felelősségünk komoly közösségi és személyes áldozattal jár.

Alázatosan ki kell mondanunk, hogy nincs a kezünkben a megoldás. Viszont mély felelősséget érzünk azért, hogy segítsük tudatosítani a hívőkben és nem hívőkben az európai identitást meghatározó értékek jelentőségét a jelen helyzetben. Keresztényként semmilyen körülmény nem mentesít minket kötelességünk alól, hogy valóban menekülő, szenvedő testvéreinket az irgalmas szamaritánus példája nyomán segítsük. Ezen értékek értelmében szeretnénk meggyengült társadalmunkat formálni, főleg a keresztény értelmiséget érzékennyé tenni világunk valóságára és benne a felelősségünkre.

Tudatosítanunk kell, hogy akár cselekszünk, akár nem, a menekültválság mindenképpen a társadalmunkat és hétköznapi életünket kihívás elé állító, az eddigiekhez nem hasonlítható, hosszú távú próbatétel. Mindez nem elkerülhető áldozathozatallal jár. Cselekedetünk vagy mulasztásunk alapvetően fogja meghatározni jövőnket.

A kérdés rövid távú szintje – miután a menedékkérők túlnyomó többsége tranzitországnak tekint bennünket – csak a már itt levő és a továbbiakban érkező emberek azonnali szükségeire és az adminisztratív intézkedések emberséges kivitelezésére terjed ki. Itt a keresztény értékek gyakorlásának és az okos, hatékony állami és karitatív intézkedéseknek van helyük. Az állam feladata, hogy úgy védje meg hazánk érdekeit, hogy közben minden menekült számára emberséges bánásmódot biztosít. Az egyházak és civilszervezetek feladata, hogy személyes odafigyeléssel és humanitárius segítségnyújtással egészítsék ki az állam által biztosított alapellátást.

Ezek mellett fel kell készülnünk azoknak a menekülteknek a hosszú távú, reális integrálására, akiket Magyarország befogad. El kell ismernünk, hogy a mintának tekinthető nyugati integrálás nagyon sok esetben sikertelennek bizonyult. A nyugat-európai tapasztalatok fényében nekünk a tényleges integrációt kell célként kitűznünk. Ehhez azonban szükséges, hogy saját identitásunk úgy erősödjön és újuljon meg a válságban, hogy képesek legyünk másokat integrálni. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az integráció szándékot és elköteleződést kíván meg mindkét fél részéről.

A hosszú távú cselekvésnek magában kell foglalnia a menekültválság helyben való megoldását, hogy a menekültek a saját, eredeti lakóhelyükön a segítségünkkel megteremthessék a békét és az újraépítés feltételeit, amelyek csak egy – a maitól nagyon különböző, szolidárisabb – új világban lesznek lehetségesek, és ami tőlünk is sok áldozatot fog követelni.

FELADATVÁLLALÁSUNK

I. szakmai programok

1. Az integrációt segítő nyelvi és az életvitelt támogató mentorprogramot indítunk a roma mentorprogramunk tapasztalataira építve. Célunk, hogy Fóton, a kísérő nélküli menekült fiatalok számára szolgálatot alakítsunk ki, másokkal együttműködve.

2. Információkkal segítjük és koordináljuk a hozzánk érkező önkéntes anyagi és szolgálatra vonatkozó felajánlásokat, hogy azok a legjobban tudjanak hasznosulni nálunk és a partnercsoportoknál. Ehhez félállásban segítő koordinátort kértünk fel.

3. Adománnyal és adománygyűjtéssel segítjük a nemzetközi Jezsuita Menekültügyi Szolgálat (JRS) programját a válság sújtotta közel-keleti országokban.

4. Feldolgozzuk, adaptáljuk és megosztjuk a nemzetközi jezsuita programok (JRS) tapasztalatait.

5. Honlapot hoztunk létre (www.jmsz.hu), amely segít tájékozódni a menekültválság és a segítségnyújtás témájában, illetve a jó tapasztalatok átadásában.

6. Képzések és reflexiók:
a) Szakmai és ismeretterjesztő programokat szervezünk a menekültkérdés jobb és árnyalt megértése érdekében a Párbeszéd Házában.
b) Képzést nyújtunk újságírók és pedagógusok számára.
c) Önkéntesek számára felkészítést és kísérési programot kínálunk fel.
d) Érzékenyítő programokat szervezünk fiatalok számára.
e) Középiskolások számára tananyagot készítünk a menekültkérdés mélyebb megértése és a lehetséges keresztény válaszadás segítése céljából.

7. A fenti feladatok ellátására állandó szakmai munkacsoportokat hoztunk létre.

II. együttműködések

1. Együttműködési megállapodást írtunk alá a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal mint szakmai partnerrel, munkánk összehangolására.

2. Az egyházak, a civil csoportok és az állam összehangolt munkájának segítésére közös online együttműködési forma kialakítását kezdeményezzük.

3. Júliusban elindítottuk adománygyűjtő munkánkat. A konkrét igények függvényében gyűjtésekkel és jelenléttel támogatjuk együttműködő partnereinket.

4. Szorgalmazzuk a hazai történelmi egyházak közös fellépését, hogy megszülethessen egy állásfoglalás és közös szolgálat.

5. Ösztönözzük a magyar kormányt és az Európai Uniót nemzetközi megoldások keresésére: az EU legyen a nemzetközi konfliktusokban a béke követe, és vállaljon nagyobb felelősséget a menekülteket kibocsátó országok újraépítésében.

Mindezek alapjaként pedig hiszünk az ima erejében. Hívunk mindenkit a menekültekért, illetve az önkéntesekért és a hatékony segítségért való imára. www.jmsz.hu, info@jmsz.hu