Előző cikk Következő cikk

Szilvay Gergő: Akinek van nótája

„Az emberek szeretnek szórakozni, együtt mulatni, s jó, ha van ehhez közös nevező. Nekem óriási szerencsém volt, hogy fiatal felnőttként, még annak eredeti közegében találkozhattam a népzenével és a néptánccal” – Liber Endre népzenésszel, a Tükrös Zenekar brácsásával, cimbalmosával beszélgettünk zenei hitvallásról, népzenéről, néplélekről.

     

Van nótája?

A Be szépen szól a cimbalom kezdetű széki dal jut elsőre eszembe, amelyet Lajtha László 1940-ben készült gyűjtéséből ismerünk sokan. Bár a dalban emlegetik a hangszert, Székről nem ismerünk cimbalmos felvételt. A szomszédos Bonchidán viszont volt egy Czankó Károly nevű cimbalmos, akinek hatására én elkezdtem cimbalmozni. Az 1969-es bonchidai táncgyűjtés zenéjét egyébként először Kallós Zoltán kolozsvári lakásában hallottam, valamikor a nyolcvanas évek végén. Egy csapásra elvarázsolt a bonchidai zene, amely ma is a szívem csücske. Mivel a 69-es gyűjtésen Czankó Károly már túl volt a hetvenen, ezért már nagyon takarékosan cimbalmozott, talán ezért is tűnt úgy, hogy megtanulható, amit hallok tőle. Persze később találkoztam olyan vele készült felvételekkel, amelyeken sokkal bonyolultabban, díszítettebben játszott. Hogy ezeket képes legyek lejátszani, el kellett telnie jó pár évnek a kezdetek óta. 2008-ban, A mi Mezőségünk című lemezünkön szólal meg valami hasonló.

A cikk teljes terjedelmében A Szív /novemberi számában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.