Jánosi Dalma: Ferenc pápa álma
„Ferenc pápa személyes példája választásaival, életstílusával, magatartásával és szavaival erős késztetést ébreszt, nemcsak az egyház tagjainak életében, hanem annak határain kívül is. Üzenetének ereje példaszerű magatartásában, közvetlenségében, egyszerűségében van, amely rendkívül hatásos, mert a hétköznapi emberhez is könnyedén eljut” – mondja Páter Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő, aki a Vatikáni Rádiónak és a Vatikán sajtótermének igazgatója.
Ferenc pápa: „Olyan missziós választásról álmodom, amely képes átformálni mindent, hogy a szokások, stílusok, időbeosztások, nyelvezetek és minden egyházi struktúra inkább a mai világ evangelizálására alkalmas csatornává váljon, mintsem az önfenntartás eszköze legyen. Így a rendszeres lelkipásztorkodás minden szinten kifelé terjedőbb és nyitottabb legyen, a lelkipásztorkodás aktív szereplői pedig legyenek a »kilépés« szüntelen állapotában. (…) Az Egyházban minden megújulásnak a missziót kell célnak tekintenie, hogy ne váljon egyfajta egyházi magába fordulás prédájává.” (EG 27)
Milyen új irányt határoz meg Ferenc pápa az Egyház számára?
Azt hiszem, hogy Ferenc pápa vágya nem más, mint hogy az egyház kilépjen önmagából és elkezdje misszióját a mai világban. Ez szoros összefüggésben van azzal az elképzeléssel, amelyet II. János Pál Duc in altum, azaz Evezz a nyílt vizek felé kifejezéssel határoz meg apostoli levelében, a 2000. esztendő Nagy Jubileuma végén. A ma már szentként tisztelt pápa szükségét érezte annak, hogy a harmadik évezred küszöbén álló egyház újra bátorságra találjon, el merje lökni magát a biztonságot jelentő parttól, hogy új, ismeretlen horizontok felé evezzen. Biztosan érezve azonban, hogy az Úr lelke kíséri, vezeti még akkor is, ha nem tudja pontosan, hová és hogyan érkezik majd meg.
Melyik prófétai alak fejezi ki legjobban Ferenc pápa egyházképét?
Bergoglio pápaságának lelkiségét leghitelesebben Ábrahám alakja, a hit zarándoka fejezi ki. Ahogyan az egyházatyák is magyarázzák: Ábrahám biztonsága nem abban állt, hogy ismerte az irányt, amerre mennie kellett, hanem az a meggyőződés adott neki erőt, hogy tudta, Isten lelke kíséri és vezeti útján. Azt hiszem, hogy Ferenc pápa hasonlóképpen kívánja vezetni az egyházat, a Szentlélekre és a Szentlélekben bízva. Pontifikátusának egyik legjellegzetesebb vonása pontosan az, hogy olyan kényes témákkal néz szembe, amelyek kimenetele sokszor megjósolhatatlan. Ahhoz, hogy az egyház szembe tudjon nézni a rá váró kihívásokkal, meg kell erősítenie magában a hit lelkét. Az a szabadság és bátorság, ahogyan a Szentatya meg kívánta közelíteni a mai társadalomban élő családok problémáit és a lelki gondozás kihívásait, hűen fejezi ki a Szentlélekbe vetett bizalmát.
Melyik metafora fejezi ki leghűbben Ferenc pápa vágyait?
Ferenc pápa egyházról alkotott elképzelését talán éppen a Szentlélek által vezetett, vándorló Isten népének metaforája fejezi ki a lejobban. A pásztorok egzisztenciális része a vándorló népnek, időnként előtte haladnak vagy beilleszkednek, vagy elkísérik a nyájat, szükségleteinek megfelelően. Ferenc pápa leleményesen bárányszagú pásztoroknak nevezi őket, amely utal a szolidaritás és közelség jegyében megtett közös útra.
A jezsuita lelkiség gyökereit fedezhetjük fel Ferenc pápa vízióiban?
A jezsuita lelkiség számára családias, az előre meghatározott célok nélküli hajózás ismeretlen vizeken, kizárólag az Úr kíséretében bízva. A zarándok lét, a vándorlás lelkisége, a Szentlélek vezetésébe vetett bizalom közel áll a jezsuitákhoz. Az Úr mindig új, mindig nagyobb és mindig más, mint ahogyan elképzeljük, misztikus módon van jelen az életünkben. Előttünk halad, körülvesz, megszólít, a közelünkbe jön, az írásokon és Jézus alakján keresztül szól hozzánk. Az Úr nem csak az evangélium szavain és a szentségeken keresztül beszél hozzánk, hanem azokon a jeleken, valóságokon és bölcsességeken keresztül is, amelyeket az egyház határain kívül is felfedezhetünk a más vallású közösségekben, az emberi bölcsességben. Ha megnyitjuk szemünket, fülünket és szívünket, felfedezhetjük emberek szívének és gondolatainak mélyén, illetve az egész teremtett világban az Isten lelkének jelenlétét és működését.
Milyen konkrét elemeken keresztül jelenik meg Szent Ignác tanítása?
Szent Ignác gyakran olyan Istenről beszél, aki a teremtményeken keresztül működik, dolgozik a világban. Azért fontos, hogy Isten lelkének működését keressük, felfedezzük, értékeljük és kövessük, hogy felelősséggel dolgozhassunk együtt vele a teremtés művében az emberiség javára. Úgy érzem, hogy Ferenc pápa vágyaiban nap mint nap egyre nyilvánvalóbban megjelennek a jezsuita lelkiség elemei és jellegzetességei. Ezeket a jegyeket megismerhetjük a lelkigyakorlatokon keresztül, illetve Szent Ignác tanításában, amely arra int, hogy nyitott szemmel éljünk ebben a világban, és felismerjük, megkülönböztessük Isten lelkének jelenlétét.
Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában kifejezi egy újfajta misszió vágyát. Milyen jellegzetességei vannak az új missziós iránynak?
Ferenc pápa elképzelése az egyház missziójáról mély evangéliumi gyökerekre támaszkodik. A keresztény ember életvitelének alapvető szempontja mindig Jézus példája és magatartása legyen. Ez a tanítás visszatükröződik a hegyi beszéd szavaiban és Máté evangéliumának 25. fejezetében megfogalmazott utolsó ítéletben. A végső időkben ítélő Isten így szól: „Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok.” (Mt 25,31) Ezek a szavak tökéletesen kifejezik a szeretet megélt gyakorlatát, elismerve az Isten jelenlétét minden szenvedő emberben.
Ferenc pápa megválasztása után pár nappal ezekkel a meghökkentő szavakkal fordult a világból összegyűlt újságírókhoz: „Jaj, mennyire szeretnék egy szegény egyházat, a szegényekért!” Hogyan értelmezhetjük ezt az újfajta gondolkodásmódot az egyház számára?
Amikor Ferenc pápa szegény egyházról beszél, aki lehajol a szegény emberhez, pontosan arról az együttérzésről szól, amellyel maga Jézus élte át a szegény ember helyzetét, teljesen azonosulva vele. Ez egy rendkívül jellegzetes vonása Ferenc pápa pontifikátusának, hogy új szemszögből közelíti meg a szegénység problémáját, amely valószínűleg latin-amerikai tapasztalatából fakad. Sajátos vonása Ferenc pápa víziójának, hogy együtt érző, szolidáris egyházról beszél. Ez azt jelenti, hogy csak akkor érthetjük meg a szegény embert, ha sorsközösséget vállalunk, azonosulunk vele, ahogyan maga Jézus tette. Csak így ítélhetjük meg a körülöttünk lévő világ hibáit, bálványait, és munkálkodhatunk átalakításán az emberiség javára.
Mi az a különleges karizma, amely segíti a pápát vágyainak megvalósításában?
Ferenc pápa különleges adománya, hogy a szegényekhez való közelsége életstílus, illetve életforma. Ez választásain keresztül jut kifejezésre: viselkedésében, lakhelyének egyszerűségében, az emberekhez való viszonyában. Nem valamifajta mesterséges külsőség vagy felszínes kikényszerített formaság, hanem olyan életforma, amely jelen van a Szentatya mindennapjaiban.
Hogyan hat Ferenc pápa életpéldája a körülötte lévő emberekre, illetve a világ keresztényeire?
Ferenc pápa pontifikátusának hajtóereje, a pápa személyes életpéldája, amely újfajta életstílust, figyelmet, magatartást testesít meg és terjeszt el. Ez az újfajta mentalitás a minta követésén keresztül épül be az emberek tudatába. Érdekes időnként azt látni, hogy magas rangú személyek, püspökök, vagy az egyház életében felelős szerepet betöltő személyek viselkedése, viszonyulása, Ferenc pápa tanításának fényében hogyan változik. Ugyanez a változás figyelhető meg számos hívő magatartásában is, akik egyre inkább azonosulnak Ferenc pápa tanításával. Ő ugyanis mindig a nagylelkűségre, egyszerűbb életvitelre buzdítja az egyház tagjait és intézményeit.
Kijelenthetjük, hogy Ferenc pápa álma nem utópia, hanem napról napra testet ölt pontifikátusában?
Ez természetesen egy összetett, sokoldalú kérdés, de tagadhatatlan, hogy Ferenc pápa személyes példája választásaival, életstílusával, magatartásával és szavaival erős késztetést ébreszt, nemcsak az egyház tagjainak életében, hanem annak határain kívül is. Üzenetének ereje példaszerű magatartásában, közvetlenségében, egyszerűségében van, amely rendkívül hatásos, mert a hétköznapi emberhez is könnyedén eljut. Olyan különleges kezdeményezések is egyedivé teszik Ferenc pápa pontifikátusát, mint a pápai alamizsnás alakjának létrehozása, amelyhez személy szerint ragaszkodott. Ennek mély értelme a Szentatya szegények iránti szeretetének, gondoskodásának konkrét megjelenése. A pápai alamizsnás feladata, hogy bátorsággal és kreativitással megtalálja azokat az eszközöket, amelyek enyhíthetik a szegények anyagi, lelki nehézségeit. A hajléktalanoknak létrehozott zuhanyzók jó példái annak, ahogyan a Szentatya szavait a közelség és együttérzés tettei támasztják alá. Bár ezáltal nem oldódnak meg a világ vagy Róma szegényeinek összes nehézségei, de tagadhatatlan, hogy a pápa életpéldája és kezdeményezése egy új folyamatot indít el, újfajta gondolkodásmódot és utat határoz meg az egyház számára. Arra buzdít, hogy életünket átértékeljük az evangélium fényében, és a Krisztusba vetett hitünk konkrét tettekké, kezdeményezésekké váljon. Ferenc pápa vágya, hogy az egyház elinduljon az ismeretlen felé vezető úton. Ezen a zarándokúton az Isten népe a pásztorokkal egységben haladjon, a Szentlélek vezetésére támaszkodva, abban a biztos tudatban, hogy minden emberi elképzelésünket meghaladva megújítja egyházát.