Nemeshegyi Péter SJ: Álmok a Bibliában

Az álmok világa különös világ. Álmában az ember néha úgy érzi, hogy soha nem látott tájakon jár, a levegőben szárnyal, borzalmas veszedelmek veszik körül, vagy ellenkezőleg, legnagyobb vágyai teljesülnek, távollevő családtagjai, barátai veszik körül, sőt még szeretett halottai is meglátogatják. Ezért nem csoda, hogy számos vallásban is nagy szerepet játszanak az álmok.

Álmok az ókori vallásokban és a Bibliában

Az ókori Közel-Kelet népei között általános volt a felfogás, hogy a látható, tapasztalható világon túl léteznek láthatatlan lények, istenek, szellemek, lelkek stb., és ezek látogatják meg álmukban az embereket, vagy fordítva, az álmodó emberek látogatják meg álmukban ezeknek a lényeknek világát. Számos álom-értelmező könyv készült ebben a korban, a különböző népek körében.  A Bibliában is szó van álmokról. Az egyetlen, teremtő Istenbe vetett hit alapján, a Biblia az álmokat is Isten művének tekinti. Vannak azonban jelentős és jelentéktelen álmok. A jelentős álmokat Isten néha felhasználja arra, hogy akaratát vagy a jövőjüket közölje az emberekkel. Az álmokban történő kinyilatkoztatás azonban, a Biblia szerint, kevésbé biztos és fontos, mint a világos, éber állapotban kapott isteni üzenet. Sőt a Számok könyvében így szól az Úr: „Ha valaki közületek prófétája az Úrnak, annak látomásban jelenek meg vagy álomban szólok. Ám Mózes, az én szolgám nem ilyen: […] vele szemtől szembe beszélek.” (12,6–7)

Az álmok általában zavarosak, nehezen érthetők, és ezért van szükség az álmok értelmezésére. A Biblia szerint az álmok helyes értelmezésének képessége: nagy isteni ajándék. (Ter 41,16; Dán 2,28.30)

Az álmokról szóló korabeli írásoktól eltérően, a Bibliában szereplő álmok a nagy isteni üdvtörténethez kapcsolódnak, és nem találhatók bennük azok a groteszk, vagy szexuális elemek, melyek más népeknél az álmokról szóló írásokban hemzsegnek.