Előző cikk Következő cikk

Szalma Balázs – Szemes Zsófia: Jezsuita 8-as,

avagy hogyan szólítsuk meg a fiatalokat?

A Pesti Jézus Szíve templomban a tanév vasárnapjain este 8 órakor kezdődő szentmiséken kb. 400 fiatal vesz részt. Mi a titka ennek az alkalomnak?

22007 óta immár harmadik alkalommal készült szociológiai felmérés a Pesti Jézus Szíve templomba járó hívek körében. A legutóbbi felmérés különleges színfoltját képezte az időközben fogalommá nemesedett jezsuita 8-as szentmisének a bevonása. Azok, akik már legalább egyszer tiszteletüket tették a tanév vasárnapjain este 8 órakor kezdődő szertartáson, megtapasztalhatták annak újító hevületét, frissességét. Több hasonló, szintén sikeres kezdeményezés (pl. a ferenceseké) mellett kiemelendő a jezsuita rend fiatalokat megszólítani szándékozó célja megvalósulásának eme mérföldköve. A jezsuita 8-as misén résztvevők közül a kiosztott önkitöltős kérdőívet a becsült 400 hívő közül 235-en töltötték ki. Az adatok elemzése mellett (Dávid Beáta – Pethes Laura – Szalma Balázs – Szemes Zsófia: A Pesti Jézus Szíve templom miséire járók longitudinális elemzése [2007, 2009 és 2013]) érdemes ennek az egész jelenségnek a hátterét is megvizsgálni. Mik lehetnek a főbb szempontok, amelyek miatt a fiatalok ezt a szentmisét választják? Hogyan tudják őket a jezsuita atyák (nyolcan váltakozva tartják a szentmiséket, ezért – is – lett jezsuita 8-as az elnevezés) megszólítani?

A kérdőíves felmérés adatai szerint a jezsuita 8-as hívőseregének 80 százaléka 30 év alatti, míg 26 év alatt a kérdőívet kitöltők 51 százaléka volt. Az egyetemista miseként is aposztrofált eseményre járók közel fele azonban már dolgozik. A hívők értelmiséghez való tartozását húzza alá az a tény, miszerint a válaszadók 61 százaléka rendelkezik már felsőfokú diplomával.

De hogy ez miért érdekes? Miért választják ezt a misét ezek az értelmiségi fiatalok? A kérdőívben erre vonatkozó két kérdés alapján a következő tényezőket emelhetjük ki. A legtöbben a sok fiatalt, ezen a halmazon belül pedig a barátokat említették, mint vonzó tényezőt. Ez várható eredmény volt, hiszen az adatokból kiderült az is, hogy új hívek ide csábításával folyamatosan növekszik a 8-as látogatottsága, amelynek alapját adja az, hogy a szentmisén tapasztalt élményeket a fiatalok továbbadják ismeretségi körükben, ezáltal növelve az érdeklődést a „jelenség” iránt. Ez a növekedés olyan mértéket öltött az elmúlt hónapokban, hogy a szó szoros értelmében alig lehetett beférni a templomba. Az, hogy miért a kortárs csoporthoz tartozókkal szeretnék inkább megélni az istentiszteleteket a fiatalok, talán érthető szociálpszichológiai magatartás. Sokak elképzelésében él az a kép, miszerint a katolikusok körében szinte csak a nyugdíjasok, az öregek járnak misére, mellettük még az iskolás korúak, akik neveltetésében valamilyen hangsúlyt kap a vallásos szemlélet. A 18-30 évesek korosztálya pedig jóval kisebb arányban képviselteti magát. A legnagyobb hatású megerősítést úgy kaphatja ez a korosztály, ha látja, hogy a hozzá hasonló fiatalok számára sem „ciki”, sőt, a jezsuita 8-as tekintetében egyenesen „trendivé” vált a szentmise látogatása. E sorok írója tud olyanról is, aki csupán a fontosabb családi eseményeken tette be a lábát templomba, azonban a jezsuita 8-as annyira vonzóvá vált számára, hogy ellátogatott ide. Sőt, más vallású fiatallal is volt már szerencsém találkozni.

Bár még csupán formálódóban van a jezsuita 8-asra járók tábora, a kérdésekre válaszolva mégis sokan említették azt, hogy maga a közösség is vonzza őket. Ez adódhat abból, hogy a meghívott barátok, ismerősök kapcsolati hálójában akadhatnak közös ismerősök, és ezáltal folyamatosan egyre több kapcsolat létesül, így több kisebb csapatból, csoportból, közösségből végül egy nagyobb közösség is kifejlődhet. Ennek elősegítése a jezsuiták következő célkitűzése, amelynek egyik alapeszköze a szentmiséket követő találkozás, beszélgetés lehetőségének megteremtése a templomhoz közeli Loyola Caféban. A kérdőívben erre is kerestük a válaszokat, hogy milyen programokkal, rendezvényekkel élnének a fiatalok a közösséggé formálódás útján továbbhaladva? Itt elsősorban a beszélgetős, ismerkedős lehetőségek iránti vágy kapott hangsúlyt, olyan programok iránti igényt jelezve, mint például közös kirándulás mellett úgy lelki, mint játékosabb, lazább programok is (táncház, buli). Ezek közül a tervek közül több elindult a megvalósulás útján; ezt jelzi a mai fiatalok elsődleges „találkozási” fórumává vált közösségi oldalon való közös csoport létrehozása is.

A válaszokból következtethető, hogy a jezsuitákhoz való kötődés szintén hangsúlyos eleme a vonzó tényezőknek. Ez összekapcsolódik azzal az eredménnyel, miszerint a válaszadók 43 százaléka személyesen is ismer jezsuitákat. Ez a személyes kapcsolat döntő lehet a vallásgyakorlás, a hit megélése terén. Az egyházmegyés papoknak túlterheltségük következtében egyre kevesebb lehetőségük nyílik a rájuk bízott hívekkel való személyes kapcsolattartásra, esetleges lelki vezetésre. A személyes kapcsolat meglétének fontosságát, vagy még inkább az erre való igényt jelzi az is, hogy bár „csak” a válaszadók 22 százalékának van lelki vezetője, azok körében, akiknek nincsen, 80 százalék (!) elmondása szerint hiányzik ez a lehetőség az életéből, lenne igénye erre. Ez az éhség a személyes kapcsolatra, amely a személyes Istenkapcsolatra vezetheti a fiatalokat, bizony komoly feladatot ró(hat) a jezsuita szerzetesekre, de a többi rendre és tovább tekintve az egész egyház intézményére.

A fiatalok visszajelzése alapján a jezsuita atyák érezhetően szeretettel, elfogadással fordulnak feléjük, és mindezt lelkesen, lendületesen teszik. Érzik, mikor lehet viccesnek lenni, poénkodni, de azt is, mikor kell a komolyság, vagy a fontos dolgokra való határozott figyelemfelhívás; képesek a fiatalok nyelvén megmagyarázni az aktuális Evangéliumot. Mindez lényegében magában foglalja a jezsuita szellemiséget, a Szent Ignáci lelkiséget.

A válaszokból kiderül az is, hogy nagyon sokat számít a jó zenei szolgálat is, amely szintén leleményesen megoldott ezen a szentmisén. Változatos, sokféle keresztény zenekar, együttes, kórus kap lehetőséget a szolgálatra, és az esetek nagy részében a zene több hangszeres „beat zene”, amely általában közelebb áll a fiatalok szívéhez, mint a hagyományos, orgonával kísért szentmise. A fiatalok lelkéhez egyébként is nagyon közel áll a zene, és egy jól megszervezett zenei szolgálat nagy segítség lehet abban, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, nem beszélve arról, hogy mennyire jó hangulatúak az ilyen jezsuita 8-asok. Amellett, hogy a miséket celebráló atyák is váltják egymást, a zenei kíséret változatosságával együtt szinte minden alkalommal valami újat tapasztalhatnak meg a hívek: ez a fajta változatosság segítheti őket az elmélyülésben, az Istenre való odafigyelésben.

Érdekes módon kevésbé voltak hangsúlyosak a külső tényezők, mint a mise időpontja, vagy a templom közelsége. A templom elhelyezkedése a már korábban említettek szerint sem annyira fontos: az eredmények alapján a hívők kevesebb, mint fele érkezik a VIII. vagy a szomszédos kerületekből. Nem csupán a budapesti katolikus fiatalok vannak sokan, de szép számú egyetemista, főiskolás érkezik vidékről is a fővárosba tanulni, akik valamilyen közösségi élményt keresve igyekeznek megfelelő plébániát, társaságot találni; és többen ezt a jezsuitáknál találják meg.

Valami új kezdődött el, ami jó – kérdés, hogy hogyan folytatódik a jezsuita 8-as története?