Radóczy Jusztina: A házasság fűszere a barátság?

Sokan teszik fel a kérdést, hogy a barátság, vagy a szerelem köti-e össze hosszú évekre a házastársakat. A házasságban átalakul-e a szerelem barátsággá, vagy ellenkezőleg, épp az fejlődik-e tovább szerelemmé? Lehet-e férfi és nő között ilyen kapcsolat, vagy a határok betartása csak ideig-óráig tartható? A családban tapasztalt élményeink befolyásolják-e a baráti kapcsolatunkat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bóna Adrien klinikai szakpszichológussal.

A barátság egyben vonzalom is a másik ember iránt, de a vonzalom nyilván nem elegendő egy szoros kapcsolat kialakításához. Mit is jelent a barátság, hogyan lehetne jellemezni?

Hamvas Béla szerint a barátság az egyik legfontosabb emberi kapcsolat. A szakemberek egy összetartó-támogató emberi kapcsolatnak tartják. Érdekessége, hogy minden kultúrában megtalálható, de csak és kizárólag az embereknél. Az állatoknál nem létezik ez a jelenség. Természetesen koronként és kultúránként változó, hogy a barátság milyen tartalommal töltődik meg, de az biztos, hogy nagyon régóta ismert. Klasszikusan a barátságot önkéntes, kölcsönös, hasonló értékrenden és érdeklődésen alapuló kapcsolatnak nevezik. Hogy ki mit tart barátságnak, az természetesen egyénenként változhat, de a kutatók szerint a barátságban a „befektetés és haszon” aránya kiegyenlítődik. Van egy érdekes piaci megfogalmazása a barátságnak, miszerint olyan kapcsolati erőforrás, amely nagyon fontos tőke, nehéz megszerezni és felhalmozni, ám ha elveszik, szinte lehetetlen újrateremteni.

Van-e különbség a különböző élethelyzetekben kialakult barátságok között? Gondolok itt arra, hogy esetleg egy gyermekkori szomszédi vagy egy felnőttkori választott baráti kapcsolat másként működik-e?

Kétségtelen, hogy a szociálpszichológia különbséget tesz a mesterséges és a természetes csoportok között. Mesterséges csoportnak nevezzük, ha a csoporttagok nem önként választják egymást, ilyen lehet egy osztályközösség vagy munkahely, ahol kialakulnak barátságok, de itt a kapcsolódás nem biztos, hogy annyira szoros lesz. Ellenben a természetes csoportoknál, ahol a kapcsolat alapja a kölcsönösség, támasz, megoszthatóság. Ezeknek a baráti kapcsolatoknak nagyon erős a csoport- és normaképző ereje.

Változott-e a barátság jelentősége az elmúlt évszázadokhoz képest?

A csoporthoz tartozás igénye az emberi lélek mélyén gyökeredzik. Kapcsolataink kezelésére hagyományosan noteszünk telefonszám regiszterét használtuk, ezt váltotta fel a mobiltelefon memóriája, majd a közösségi oldalak. Annak ellenére, hogy ezen eszközök (mobiltelefon, e-mail, chat, stb.) elterjedésével ismerőseink száma rohamosan nő, ez nem jelenti a támogatás, barátság növekedését is egyben. A brit antropológus, Robin Dunbar szerint van egy határa annak, hány emberrel lehetünk barátságban. Az emberek legközvetlenebb, ún. támogató baráti körét kb. 5 fő alkotja. Ennél kicsit többen vannak a szimpátia körbe tartozók, ami 12-15 főt jelent, míg a legtágabb kör maximálisan 150 ember lehet. Úgy tűnik, napjainkban bizonyos szempontból felértékelődik a barátság szerepe, hiszen a baráti kapcsolatok részben pótolhatják a családot is. Értem ezalatt azt, hogy megszűntek a többgenerációs családok, ennek következtében változtak a szerepek. Amit eddig a nagynéni vagy nagybácsi, esetleg a nagyszülők töltöttek be, azt most inkább egy jó barát, barátnő. Gyermekvigyázás, bevásárlás, betegápolás, ilyesmi. Mindemellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy a modern világ bizony nagy erőkkel dolgozik a barátság ellen. Statisztikák szerint a felnőtt lakosság 30 százalékának nincs közeli barátja, ami elég megdöbbentő adat.

Ha már a modern világnál tartunk, az internet mennyire alkalmas a baráti kapcsolatok fenntartására, lehet-e személyes kapcsolat nélkül létrehozni, ápolni egy barátságot?

Személyes kapcsolat nélkül a mi generációnknak szinte elképzelhetetlen, hogy kialakuljon egy baráti kapcsolat. Azonban azt, hogy a jövő generációja hogyan változik, nem tudhatjuk. Ha jól belegondolunk, régen is voltak levelező barátok, amik sokszor valóban hosszú távú kapcsolattá alakultak. Számtalanszor hallottunk nagy találkozásokról, amikor évtizedekig tartó, akár egy külföldön élő baráttal való levelezésből barátság lett, végül személyes találkozás. Úgy gondolom, az internet ennek a modern változata.

Mi a helyzet a házassággal? Létezik-e barátság a házasságban?

John Alan Lee készített egy felmérést, ami alapján megfogalmazta a baráti típusú szerelmet. Ez a párkapcsolatnak egy olyan formája, melyben előtérbe kerül a barátság, tehát a hasonlóság, az együtt eltöltött idő és a bizalom alapozzák meg. Itt a szexualitás később kerül be a kapcsolatba és kisebb jelentőséggel bír. Ezek a párok úgy gondolják, hogy a szerelem a barátságnak egy sajátos formája. Számukra annyiban különbözik a többi barátságtól, hogy több dolgot osztanak meg egymással, történetesen az életüket, mindennapjaikat. Nagyfokú elköteleződés, kölcsönös bizalom és tisztelet a jellemző ezekre a párkapcsolatokra. A vizsgálatok szerint a baráti párkapcsolatban élők legtöbbször nagycsaládban nőttek fel, és kiegyensúlyozottabban élnek.

Miben különbözik a vonzalmon alapuló kapcsolat, lehet-e tartósabb az egyik vagy a másik?

Érdekes, hogy a vonzalmon alapuló párkapcsolatokban általában nagyobb szorongást élnek meg a párok a másik távollétében, szemben az előbb említett baráti típusú szerelmi kapcsolatokkal. A baráti párokhoz képest a szerelmi kapcsolatokban például jellemzőbb a féltékenység is, mivel kisebb a bizalom és nagyobb szerepe van a szexualitásnak. Azt is vizsgálták, hogy a szakítást követően a baráti párok továbbra is fent tudnak tartani szoros kapcsolatot, míg a testi vonzalmon alapuló párok kevésbé.

Egy tartós kapcsolatban kialakulhat-e a szerelemből barátság, ez összetartó erő lehet-e a párok számára?

Úgy tűnik, a szerelemből kialakuló barátság a nehezebbik út. Jelen esetben a barátságot és bizalmat megelőzi a testi vonzalom, ami, ha kezd elveszni, hiányként fog megjelenni a párok életében. Ez az a fordulópont általában a házasságokban, ami sok türelmet és lelki munkát igényel, hogy a felmerülő hiányérzetet ne egy másik kapcsolatban keressék. A párok egymás iránti kölcsönös tisztelete, őszintesége, általában az elköteleződésre, hitre való képesség segíthet ilyenkor. Azt hiszem, a barátság és a hit a jól működő párkapcsolatok két meghatározó pillére lehet.

Amennyiben a házasságban létezik egy jól működő barátság, akkor nyilván vannak pozitív hatásai is. Hogyan segíthet az együttélésben?

Ha abból indulunk ki, hogy a barátság alapja a kölcsönösség, az őszinteség, a tisztelet, a közös értékrend és érdeklődés, akkor ez nyilván a hétköznapok problémáit nagyban megkönnyíti. A barát az, aki megérti a múltad, hisz a jövődben és elfogad annak, aki vagy. Ezt bármilyen közeli, szülő-gyermek vagy férj-feleség kapcsolatra is igaznak mondhatjuk. A barátság nagyon fontos momentuma az elfogadás, hogy nem akarjuk megváltoztatni a másikat, elfogadjuk őt, legyen akár tőlünk nagyon különböző vagy éppen sok mindenben hasonló. Ha a párkapcsolatunkban sem akarjuk megváltoztatni a másikat, hanem feltétel nélkül igyekszünk elfogadni őt, akkor az a kapcsolat valószínűleg tartós lesz.

Létezik-e a férfi-nő barátság? Sokan kételkednek, valószínűleg épp azért, mert vonzalmon alapul.

Abból kell kiindulni, hogy az azonos neműek közötti barátságok különbözőek. A nők maguk között érzelmesebbek, több segítséget nyújtanak egymásnak, érzelmileg jobban támogatják egymást, elfogadóbbak, testileg is közelebb kerülnek egymáshoz. Erre kitűnő példa, hogy a kislány barátnők együtt alszanak, egymás ruháit hordják, fésülgetik egymás haját, gondoskodóbbak egymással. A férfiak barátsága már kisfiú kortól kezdve sokkal távolságtartóbb. A férfiaknál a fizikai közelség inkább agressziót generál, vagyis ők testileg is nagyobb távolságot tartanak. A férfiak nagyobb baráti körrel rendelkeznek, de igazán közeli barátjuk kevés van. A baráti skála sokkal szélesebb az érdeklődést és életkort is tekintve, mint a nőknél. A férfiaknál inkább tevékenységi körök mentén szerveződnek a barátságok, például akikkel meccsre járnak, vagy akik az ivócimborák, stb. A barátság fenntartásában is a férfiaknak nagyobb szükségük van az együtt töltött időre, találkozásra, míg a nők ügyesebbek a barátság fenntartásában „csak” szavak által is. Ebből kiindulva, amikor férfi nővel barátkozik, akkor sokkal nyitottabbakká válnak a férfiak, érzelmeiket is sokkal inkább a nő barátaikkal osztják meg, mint a férfiakkal. Ezzel ellentétben a nők kevésbé nyitottak a férfiakkal szemben, az intimitást inkább a nőtársak felé tartják meg. Régen a társadalom kifejezetten tiltotta a férfi-nő barátságokat, tehát fiatal lányok a házasság előtt és után sem barátkozhattak fiúkkal. A férfi és nő közötti barátság tehát ma már létezik, viszont fokozottan figyelni kell a határokra, hiszen ez is csak akkor működhet, ha mindkét fél betartja a szabályokat.

Mi a jó barátság jellemzője abban az esetben, ha épp a különbözőség vonzalma tartja össze?

 Megoldatlan kérdése a pszichológiának, hogy az ellentétek, vagy a hasonlóságok vonzzák-e egymást igazán. Úgy gondolom, mindkettő igaz, pontosabban egyszer a hasonló, máskor az ellentét, vagy inkább úgy fogalmaznék, a kiegészítés vonz minket. Fontos lehet, hogy a másik kiegészítsen, tehát, amiben én gyenge vagyok, ő abban legyen erős és fordítva. A kapcsolatokban sokszor rivalizáláshoz vezet, ha a párok, vagy barátok mindketten ugyanabban jók. Itt visszautalnék arra, hogy a baráti házasságokban kisebb a szorongás, mert nagyobb a bizalom. Az etológusok szerint a barátság alapja az anya-gyermek szeretetkapcsolat; mivel a szülői gondoskodás egyik folyománya a gyengédségre és a bizalomra való képességünk. A biztonságot nyújtó környezetben felnövő gyermek nyitottabban viszonyul későbbi környezetéhez is és könnyebben alakít ki szintén bizalmon alapuló baráti kapcsolatokat. Kutatások igazolták, hogy az ún. biztonságosan kötődő embereknek több barátjuk van, így több társas támogatást kapnak és éreznek, illetve probléma esetén fokozottabban keresik a barátok támogatását.