Előző cikk

Kiss Roland:
Budapest-vidék ellentét: Csak a fejekben élő hagyomány?

sSajátos törésvonalak tapasztalhatók Magyarországon a főváros és a vidék között, ráadásul ezek az ellentétek minden túlzás nélkül évszázadosnak mondhatók. Az úgynevezett népi-urbánus vita már a 19. század vége felé is borzolta a kedélyeket, a 20. század történetére pedig nagyon erősen rányomta bélyegét. 
Az utóbbi bő két évtized szinte összes országgyűlési választásán (talán a legutolsó, 2010-es választásokat kivéve) nemcsak érzékelhető eltérések adódtak a fővárosi és a vidéki emberek párt-és értékpreferenciái között, hanem ezek az ellentétek a közfigyelem és a politikai viták kereszttüzébe is kerültek.
 
Bár ezeket az ellentéteket sokszor joggal lehet (lehetett) a napi politika számlájára írni, mint a fentebb említett gazdasági adat is jól mutatja: Budapest kivételes, talán kissé kiváltságos szerepe Magyarország életében vitathatatlan. Ez már akkor nyilvánvalóvá válik, ha Magyarország térképére tekintünk: mind a közút-, mind a vasúthálózat sugaras elrendezésű, minden jelentős útvonal a fővárosban vagy annak környékén fut össze. Sokszor vidékről vidékre, egy égtáj irányába eső települések között is könnyebb úgy utazni, ha az ember először Budapestet veszi célba, majd onnan szinte visszakanyarodik az úti cél felé. Persze ennél sokkal jelentősebb tényezőknek köszönheti különleges szerepét a főváros: tanulási és munkalehetőségek sokasága, a vidéki nagyvárosokét sokszínűségben többszörösen meghaladó kulturális élet, az egyetlen valóban országos jelentőségű közigazgatási és közéleti központ, és a sor még hosszan folytatható. Magában a fővárosban lakik az ország szűk ötöde, ám ha az egyre szervesebben Budapesthez „növő” környező településeket is hozzászámítjuk, minden túlzás nélkül három-, három és fél milliós lakosságról beszélhetünk.
 
Mindezek ellenére sokszor támadhat az az érzésünk, hogy a főváros ilyen kiemelkedő jelentősége sokkal inkább az emberek fejében gyökerezik, mint valós tényekben. Először is nem árt szem előtt tartani, hogy magán Budapesten belül is olyan eltérések tapasztalhatók egyes kerületek között, amelyek igencsak esetlegessé teszik a főváros-vidék összehasonlítást. A második kerület hegyvidéki villanegyede és a Havanna-lakótelep vagy a nyolcadik kerület belső részei között sokkal nagyobb a kontraszt, mint mondjuk Budapest és Debrecen belvárosa között.
A cikk teljes terjedelmében A Szív 2012/Július - augusztusi számában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.